A szövetek méretstabilitása általában magában foglalja a zsugorodást, a nyúlást és a rugalmasságot. A méretstabilitás közvetlenül befolyásolja a ruházat kényelmét és a késztermék megjelenését. A nagy méretstabilitású anyagok minimális méretváltozást mutatnak mosás után, és kevésbé hajlamosak a deformációra, míg a rossz stabilitású anyagok nagyobb valószínűséggel zsugorodnak, kilazulnak vagy deformálódnak, ami rosszul illeszkedő vagy nem vonzó ruhadarabokat eredményez.
A szövetek méretstabilitását számos tényező befolyásolja. A rostok összetétele kulcsfontosságú; a természetes szálak, például a pamut és a gyapjú hajlamosak a zsugorodásra mosás közben vagy nedves környezetben, míg a kémiai szálak, például a poliészter és a nejlon jobb méretstabilitást mutatnak. A szövési vagy kötési szerkezetek is befolyásolják a stabilitást: a kötött szövetek rugalmasabbak, hajlamosabbak a nyúlásra vagy deformációra, míg a szövött szövetek viszonylag stabilak, de a vastagság és a szövési sűrűség változása eltérő mértékű méretváltozáshoz vezethet. Az olyan befejező eljárások, mint a hőkezelés, a lágyítás vagy a zsugorodásnak ellenálló kezelések, jelentősen javíthatják a szövetek méretstabilitását.
A tesztelés és a szabványos kezelés során a méretstabilitást általában a mosási zsugorodás, a nedves és száraz nyúlás, valamint a rugalmasság alapján értékelik, és a nemzeti vagy nemzetközi szabványok, például az ISO és a GB szerint tesztelik. A jó méretstabilitás nemcsak a kész ruhadarabok méretpontosságát biztosítja, hanem javítja a szövetek tartósságát és a felhasználói élményt is, így fontos referenciamutató a szövetválasztás, gyártás és minőségellenőrzés szempontjából.